Gondolkodó (T) és Érző (F) embertípusok
Az Érzők és a Gondolkodók egyaránt lehetnek döntőképesek és döntésképtelenek, a különbségtétel alapja az, hogy a Gondolkodó távolságot tart, az Érző pedig bevonódik a döntés folyamatába.
Gondolkodónak (T) azokat az embereket nevezzük, akik személytelen, objektív döntéseket hoznak. A valóságot elemzések és logikus következtetések útján próbálják megérteni, az “eszükre hallgatnak”. Jellemző rájuk a racionalitás, az ok – okozati összefüggésekben történő világos gondolkodás ( Hajdrik 2000)
Érzelmileg távol tartva magukat a helyzettől, tárgyilagos, ésszerű, objektív érvek alapján, pártatlanul próbálnak döntést hozni. Az igazságosságra törekvést előtérbe helyezik az érzelmekkel szemben, betartják a szabályokat, a célok elérésében az előírt eljárásokat, módszereket követik.
A dolgok, személyek megítéléséhez objektív módszereket használnak. Sokszor kritikusak, de a megfelelően indokolt (racionális, számukra is elfogadható érveken nyugvó) ellenvéleményt képesek elfogadni, ellenkező esetben viszont nehéz velük kompromisszumra jutni.
Erősségük, hogy könnyen felfedezik, mitől rossz, hibás valami, s ezt használják a problémamegoldásban. (Jobbágy – Takács, 1997)
Jellemző rájuk a józan ész, szilárdság, az objektivitás, világosság, az elvek, összevetés, törvények és a kritikák.
Gyenge pontjuk, hogy hajlamosak az érzelmeket teljesen figyelmen kívül hagyni, vagy a kelleténél kevesebb figyelmet tulajdonítani nekik. (Hajdrik 2000) Bizonyos esetekben “hidegnek” és az emberek igényei iránt érdektelennek tűnnek, kizárják a szubjektivitást.
A Gondolkodó típusú beosztottak objektív mércéket alkalmaznak saját maguk és mások megítélésénél, szeretik a problémákat analizálni és kritikai gondolkodás jellemző rájuk, az objektivitás, igazságosság nagyon fontos számukra a döntéshozatalban. Élvezik a versenyt, de kényelmetlenül érzik magukat, ha érzelmeiket és érzéseiket kell kifejezniük, az Érzők gyakran tartják őket “hidegvérűnek”. Olyan pályák iránt érdeklődnek, ahol az elméleti tudás és logika fontos, illetve jellemző a versenyhelyzet. (Katona – Oakland 1999)
Problémát jelenthet a velük való együttműködés közben, ha az elemző tevékenységet túlzásba viszik, mert ilyenkor hajlamosak elveszni a részletekben, leragadhatnak esetleg lényegtelen, apró dolgoknál. Gondként merülhet fel az is, hogy a Gondolkodó típusú beosztottak nem figyelnek eléggé társaikra, empátiás készségük kevéssé kifejezett, s hajlamosak érzelmeiket “véka alá rejteni”.(Mészáros 2004)
Az Érző (F) típusú emberek döntéseiket érzéseikre hagyatkozva, “szívükre hallgatva” hozzák, az emberekkel és a helyzetekkel való azonosulás révén. Az információt személyes, értékorientált módon strukturálják.
Tekintettel vannak mások érzéseire, értékeire, megértik és figyelembe veszik a többiek igényeit. Magas empátiakészséggel rendelkeznek, harmóniára és személyes megerősítésekre törekszenek, érzéseiket kimutatják. EgyüttÉrző , másokat megértő, megszánó, megbecsülő, támogató emberek.
Gyorsan meggyőzhetőek, könnyen bevonhatóak a legkülönfélébb dolgokba is, de ők is nagy befolyással vannak a körülöttük élő emberekre. Hiszik, hogy az értékek, érzések és a bizalom a logika felett állnak.
Jellemző rájuk a szubjektivitás, az értékeik, a személyesség, a méltányosság, együttérzés, gondoskodás.
Gyengeségük lehet, hogy olyannyira lekötheti őket az emberi kapcsolatok ápolása, hogy feladataikat, kötelezettségeiket háttérbe szoríthatják, elhanyagolhatják (Hajdrik 2000), s korlátozva érzik magukat, ha szabályokat, eljárásokat, módszereket kell követniük, néha túl érzelmesek, s tartózkodnak az egészséges és hasznos konfliktusoktól is (Hogan and Champagne 1996). Időnként túlságosan oltalmazóak, vagy manipulatívak lehetnek.
Az Érző típusú beosztottak személyes és szubjektív normákat vesznek alapul döntéseik során. Nem az objektív tényeket, hanem társaikat értik meg és elemzik. Döntéseikben a harmónia fontos szempont. EgyüttÉrzőek , megbíznak másokban és támaszt nyújtanak. Élvezik az együttműködést, kerülik a versengést igénylő szituációkat. Akkor tanulnak sikeresen, ha látják a személyes jelentőségét. (Katona – Oakland 1999)
Gondot jelenthet, hogy a szabályokat, módszereket korlátozóknak élik meg, türelmetlenek logikus, analitikus társaikkal szemben, akik viszont “zavaros fejűeknek” tartják őket. Néha túlságosan elragadják őket hangulataik, túl érzelmeseknek tűnnek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: