Érzékelő – Intuitív (S – N): A preferenciapár alapját az képezi, hogy a személy milyen módon gyűjti be környezetéből a különböző információkat?
Az Érzékelő típusú /S/ emberek elsősorban érzékszerveikkel (szemük, fülük, kezük stb.) szerzik meg az adatokat, megbíznak a beérkező információk pontosságában. Megfigyelik környezetüket és a körülöttük zajló eseményeket, a dolgokat konkrét valóságukban fogják fel, nem foglalkoznak az elvont jelentésekkel, összefüggésekkel, nem hívei az elméleteknek.
Számukra az itt és most beérkező adatok fontosak, jelszavuk a “Hiszem, ha látom!” Konkrétumokra, apró részletekre koncentrálnak, jók a megfigyelési folyamatokban, pontosan emlékeznek a tényekre. Jellemző rájuk a realitás, s a helyzetek gyakorlati hasznának felismerése, jól teljesítenek a rutin feladatokban (Takács 2000).
Múltban szerzett tapasztalataikra építenek, figyelmük a jelenre irányul, a “mában élnek”, nem terveznek hosszú távra.
Gyengeségük lehet, hogy a helyzeteket feketének vagy fehérnek látják, tartózkodnak a kockázatos megoldásoktól és a problémamegoldás során elfeledkezhetnek tágabb összefüggésekről, általános alapelvekről.
Néhány szóval jellemezve őket: az Érzékelő típusú emberekre a föld közeliség, tények, gyakorlatiasság, szorgalom, érzékenység, tapasztalat, haszonelvűség jellemző. (Isachsen-Berens 1988)
Az Érzékelő típusú beosztottak a személyesen megtapasztalható dolgokra figyelnek, (látás, hallás, ízlelés) erős bennük az őket körülvevő környezet megértése iránti igény. Látni akarják mindennek a gyakorlati értékét, megragadható és hasznos ismeretekre törekszenek. Jók a megfigyelési feladatokban, pontosan észlelik a fontos részleteket, kevesebb ténybeli tévedésük van. Ha van idejük, a kérdéseket kétszer olvassák el, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden részletét jól értették- e. A lépésről – lépésre haladó tanulást részesítik előnyben, a jelenlegi feladatok megoldása során a múltbeli tapasztalatok irányítják őket. Az egyszerűséget kedvelik a komplexitással szemben (Katona-Oakland 1999), gondot okoz számukra, ha a helyzet túl bonyolulttá válik. A hagyományokat értékesnek tartják, és hajlamosak tenni kialakításuk és fenntartásuk érdekében. Pályaválasztáskor a gyakorlatias foglalkozásokat részesítik előnyben.
A velük való együttműködés során gondként merülhet fel, hogy leragadnak a részleteknél, nem bíznak az intuícióban és az elméletekben, “nem látják a fától az erdőt”, fantáziátlan megoldásokkal állhatnak elő egy-egy feladatmegoldás során, és “szőrszálhasogató” kérdéseket tehetnek fel a számukra fontos részletek tisztázása érdekében, s emiatt kicsit lassabban haladhatnak a többieknél. (Mészáros 2004)
Az Intuitív /N/emberek tényszerű észleléssel indítanak, de szinte azonnal a tények közötti összefüggésekre irányítják figyelmüket, a dolgokban rejlő lehetőségeket, mélyebb jelentéseket keresik. A részletek, konkrétumok háttérbe szorításával inkább az általános összefüggésekkel foglalkoznak, nyilvánvaló bizonyítékok nélkül is érzékelik a mögöttes folyamatokat, ráéreznek a helyzetben rejlő lehetőségekre. “Az intuíció sohasem közvetlenül a valóságot tükrözi, hanem aktívan, éles elméjűen és képzelet gazdagon értelmet rendel hozzá azáltal, hogy olyasmiket magyaráz bele a helyzetbe, amik nem azonnal nyilvánvalóak a tisztán objektív megfigyelő számára” (Daniels 1998). A tényeket értelmezik, szekvenciális adatfeldolgozás helyett egyes részeket ragadnak meg és megérzéseket alkotnak arról, hogy mit tárnak fel az adatok (Isachsen and Berens 1988), olyan jelentéseket tulajdonítva nekik, amik evidensen nem következnek belőlük.
Az Intuitív ak értéke a képzelőerő, jók az új lehetőségek meglátásában, a problémák többféle megoldását keresik (Kroeger 1987). A fogalmak és elméletek világát kedvelik, elvontak, képesek a “mintha” szituációk kezelésére, hipotézisek alkotására. Az élet képzeleti, kreatív oldalára nagy hangsúlyt fektetnek. Döntéseik a legfontosabb elvekre és gondolatokra épülnek. Jövőre orientáltak, jók a tervezési, felújítási munkákban.
Néhány szóban jellemezve őket, jellemző rájuk az előérzet, ihlet, szárnyalás, fantázia, spekulativitás, jövőre orientáltság , leleményesség, képzeletgazdagság (Isachsen-Berens 1988).
Gyengeségük lehet, hogy nem szeretik a rutin munkát, tényszerű hibákat véthetnek, nem gyakorlatiasak, fontos részletekről megfeledkezhetnek, s türelmetlenek az aprólékos, “gürcölő” emberekkel szemben.
Az Intuitív preferenciákkal rendelkező beosztottak az átfogó megértésre törekszenek, a belátás és megérzés révén történő ismeretelsajátítást kedvelik (Katona-Oakland 1999). Szeretik az elméleteket, fogalmakat, élvezik az új készségek elsajátítását, az élet kreatívabb oldalai érdeklik őket, nagy energiával és lelkesedéssel képesek dolgozni. Nagyra értékelik a gyors felfogást és a következtetések levonása során gyakran hagynak ki lépéseket.
A velük való együttműködés során gondot jelenthet, hogy a részleteket mellőzik, nem figyelnek meg mindent alaposan, pontosan. Egy-egy téma feldolgozása során fantáziájuk túlságosan elszabadulhat, (emiatt a többiek “légből kapottnak” titulálják őket) fontos tényezőkről megfeledkezhetnek, tényszerű hibákat véthetnek. Ha a megszerzett tudást kell alkalmazni, könnyen elveszítik érdeklődésüket (Hogan-Champagne 1996).
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: