A típuselmélet alkalmazhatósága a munkahelyeken teljesen nyilvánvaló. Ha egy vezető jól ismeri az MBTI-t, ezzel információt nyerhet saját maga, kollégái és beosztotti erősségeire és fejlesztendő területeire vonatkozóan, segítheti a kialakult konfliktusok mérséklését, egymás jobb megértését, az együttműködést, a munkahelyi kapcsolatok normalizálódásában is szerepet játszhat.
Amíg az emberek saját én-képük alapján ítélik meg a többieket, míg nem értik meg a tipológiát, addig hajlamosak ráerőltetni preferenciáikat mindenki másra: Megítélő vezetők Megítélő beosztottakat akarnak: akár kalapáccsal és vésővel is megpróbálják (s gyakran a legjobb szándékkal) ezt megvalósítani.
A különbségek valódi megértése és odafigyelés szükséges ahhoz, hogy kollégáinkat, beosztottjainkat hatékonyan tudjuk segíteni (legyenek azok magányosak, rosszul teljesítő, vagy tehetséges beosztottak).
Az MBTI rendszerének megismerésével a saját és a körülöttünk élő emberek, köztük vezető kollégáink, beosztottjaink cselekedetei, gondolkodása, érzései, érzelmei új megvilágításba kerülnek, a módszer segítségével tudatosabbá válhat viselkedésünk. (Mészáros 2004)
Az eddig olvasottak alapján valószínűleg már tudja a kedves olvasó, hogy melyik az a 4 betű, amivel a saját preferenciái leírhatók. A típusba sorolással nem a kategorizálás, az eddigiekben tapasztalt viselkedés- gondolkodás- érzés- beli különbségek “kőtáblába vésése”, a kialakult konfliktusokra való magyarázat keresése a cél, hanem az, hogy saját magunkat és másokat jobban megértve elő tudjuk segíteni a hatékonyabb működést, a többiekkel való együttműködést az munkahelyi helyzetekben.
Tekintsük át vázlatosan hogy mi hogy tudjuk használni az eddig leírtakat a gyakorlatban!
Az MBTI segítheti a vezetők önismeretének fejlődését.
Ha valaki jobban érti saját viselkedési mintáit, ha világosabbá válik számára, hogy bizonyos szituációkban miért cselekszik adott módon, hogy viselkedése hogyan befolyásolja teljesítményét, kialakuló és már meglévő kapcsolatait s hajlandó tenni annak érdekében, hogy jobban tudjon a jövőben működni, az MBTI hasznos segítséget jelenthet ebben az önfejlesztő munkában. A módszer segítségével, pl. magyarázatot találhatunk arra, hogy bizonyos munkahelyi és magánéleti szituációk miért kezelhetők nehezen az egyik ember számára és miért tudja könnyebben megoldani egy másik típusú egyén. Az eddig olvasottak alapján valószínűleg tudatosodott néhány olyan ok is, hogy bizonyos helyzetekben miért nem érzem magam jól, hogy miért tudok bizonyos elvárásoknak könnyebben, illetve nehezebben megfelelni feladataim teljesítése során, s érdemes elgondolkodni azon is, hogy mi mindenre kell figyelnem, mibe érdemes energiát fektetnem, hogy jelenlegi helyzetemben eredményesebben tudjak működni, jobban tudjam magam érezni.
A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány átgondolásra érdemes gondolatot a különböző preferenciákkal rendelkező vezetők számára: (Kroeger and Thuesen 1988 és 1992)
Az Extravertáltak (E) hajlamosak arra, hogy szavakkal győzzék meg a másikat, azt hiszik, hogy beszéddel minden konfliktust meg lehet oldani. Arra van a legnagyobb szükségük, ami a leginkább nehezükre esik: oda kell figyelniük a másik álláspontjára, 10-ig el kell számolni, mielőtt megszólalnának. Hallgatni, hallgatni, hallgatni és hagyni, hogy mások is szóhoz jussanak, s röviden összefoglalni azt, ami elhangzott, mielőtt elmondjátok saját véleményeteket. Hozzák ki másokból az ötleteiket, figyeljék a másik viselkedét! Nem kell a csendet mindig szavakkal kitölteni, a csend nem jelenti azt, hogy a többiek nem figyelnek. Ha teret hagynak a többieknek is, értékelni fogják és jobban fognak kommunikálni!
Az Introvertáltak (I) hajlamosak az elmélkedésre, töprengésre, a gondolatok megtartására. Próbálják meg kifejezni magukat, kimondani az ötleteket, s ne attól tegyék függővé, hogy azok mennyire hasznosak vagy jók. Még ha gyakorta nehezére esik is és önismétlésnek tűnhet, akkor is el kell mondania saját álláspontját, akár többször is, s bizonyosodjon meg róla, hogy meghallgatják, meghallották gondolatait. Szándékosan mondjon ki az Ön számára feleslegesnek tűnő dolgokat és próbáljon kicsit lazább lenni!
Az Érzékelők (S) hajlamosak csak a pillanatnyi ügyekre koncentrálni, a “földhöz ragadni”. Érdemes a fantáziájukat kicsit elengedni! Vegyék figyelembe, hogy konfliktusok esetén többről van szó, mint puszta tényekről! Néha gondoljanak az enyhítő körülményekre is, még ha úgy is érzik, hogy elkendőzi a konfliktust, vagy felesleges energiapocsékolásnak tűnik. Ha valaki nem ért egyet Önnel soha, akkor olyan dolgokat is számításba kell venniük, melyek nem tartoznak szorosan a helyzethez. (Mészáros 2004)
Az Intuitívek állandóan rendszerben próbálnak gondolkodni, konfliktusok esetén is, pedig elkendőzheti a részleteket és megnehezítheti a megoldást. Néha segít, ha az egyszerűbb kérdésekről lefolytatják a vitát, s azután foglalkoznak a nagyobb témával. Próbálják meg esetenként a világot anélkül észlelni, hogy annak értelmét keresnék!
A Gondolkodókat (T) zavarba hozza, ha a munkahelyen valaki sír, de akkor is kényelmetlenül érzik magukat, ha valaki kedves hozzájuk. Az érzelmek azonban hozzátartoznak az emberekhez, s ha Ön nem is képes kifejezni azokat (persze ezt is érdemes gyakorolni), engedje meg, hogy mások megtegyék! Döntéshozatal előtt vegye számításba mások nézőpontját is, a tényeken túl figyeljen az emberekre is, arra, hogy őket hogyan érintik a különböző dolgok!
Az Érző (F) emberek azt szeretnék, ha mindenki egyetértésben és harmóniában élne, s emiatt minden véleményt, érzést megpróbálnak figyelembe venni a döntés során. Nagyon fontos, hogy nézeteltéréskor próbáljanak meg pártatlanok maradni. Ha valamelyik fél felemeli a hangját, ne ijedjenek meg!
Mondja ki a véleményét akkor is, ha negatív! Ha kifejezi érzelmeit, ne mentegetőzzön és ne érezzen bűntudatot! Ha nyíltan vállalja azokat, mások értékelik az őszinteségét, s ez megkönnyítheti a konstruktív megoldás megtalálását.
A Megítélők (J) állandóan szervezettséget, pontos időbeosztást várnak el a velük kapcsolatban állóktól. Érdemes néha a dolgokat hagyni, hogy maguktól megtörténjenek. A világot fehérre – feketére, jóra – rosszra osztják, pedig el kell gondolkodni az esetleg egymásnak ellentmondó álláspontokon is!
Talán nehéz elfogadni, de el kell hinnie, hogy nem mindig Önnek van igazad, ha azt akarja, hogy a konfliktusok megoldódjanak. Nehéz olyan emberrel “zöldágra vergődni”, aki nem hajlandó figyelembe venni a másik érveit.
Az Észlelők (P) hajlamosak végtelen számú alternatívát figyelembe venni egy-egy döntés előtt. Ha két fél vitáját figyeljük, a P-k gyakran mindkét álláspont mellett tudnak érvelni, emiatt úgy tűnik, mint akik az “ördög ügyvédjének” szerepét játsszák. (Kroeger and Thuesen 1992). Bár rugalmasak és alkalmazkodók, ez nem mindig segít a problémamegoldásban, még fokozhatja is a vitát. Ha határozott elképzelései vannak valamiről, mondja ki! Próbáljon meg legalább egy dolgot határidő előtt befejezni!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: