Megítélő (J) – Észlelő (P): Aszerint, hogy a személynek mi jellemző az életvitelére, problémakezelésére, a döntések meghozatalának gyorsaságára, szintén kétféle típust különíthetünk el: a Megítélő (vagy ítéletalkotó) és Észlelő (vagy befogadó) preferenciákat.
A Megítélő típusú (J) embereknél a döntési folyamaton van a hangsúly, mely gondolkodás vagy érzelem alapján egyaránt történhet. Döntését könnyen és gyorsan, néhány adat alapján meghozza, közben biztos magában, s elégedett, ha döntött. Gyorsan eljut a döntéstől a tettig. Szeret tervezni, majd tervei szerint cselekszik. Szereti befejezni, amit elhatározott. Fontos számára, hogy a dolgok lezártak legyenek. A határidőket betartja és kerüli, hogy az utolsó percekben cselekedjen.
E típus célja egy szabályozott, rendezett, tervszerű, megszervezett életvitel kialakítása. Gyakran készítenek listát napirendjükről, teendőikről, melyeket sikeresen fel is használnak. A tervezett, időben és térben rendezett környezetet kedvelik, szabályozni, kontrollálni akarják életüket. Szeretik, ha a szabályok nem változnak, a dolgok állandóak.
Határozottak, ütemezettek, módszeresek, rendszeresek, szervezettek, strukturáltak.
Gyengeségük lehet, hogy elégtelen adatmennyiség alapján is döntenek, az elképzeléseikhez nem illő információkról nem vesznek tudomást, új adatok esetén sem változtatnak döntésükön. A változást zavarónak, frusztrálónak élik meg.
A Megítélő beosztottak tervekre, napirendekre támaszkodnak, az idő fontos számukra. Nem szeretik a meglepetéseket, azt keresik, hogy mi a legjobb módja egy tevékenység végrehajtásának. Általában időben befejezik a vállalt tevékenységeket és rendet tartanak maguk körül. Gyakran lesz belőlük bankár vagy matematikus. (Katona – Oakland 1999)
A munkahelyen azzal okozhatnak gondot, hogy döntéseik meghozatalánál nem veszik figyelembe társaik véleményét és hamar lezárják azokat. A többiek számára rugalmatlannak, makacsnak és néha alkalmazkodásra képtelennek tűnnek.
Az Észlelő típusú (P) egyén lassan és vonakodva dönt. Ha lehetősége van rá, döntését mindaddig visszatartja, amíg az összes – számára szükségesnek vélt – információt be nem szerzi, mások véleményét kikéri, a lehetséges következményeket minden szempontból megfontolja, nyitott az egymásnak ellentmondó adatokra.
Szeret az utolsó percben választani. Ha a döntés után valamilyen fontos információt kap, hajlamos döntését újra gondolni. Kerüli a határidőket, a feladatok elkezdésével a végsőkig vár, de az utolsó percek nyomása energetizálja. Rugalmas, alkalmazkodó, nyitott a változásra, azt lehetőségként értelmezi.
Kíváncsi, szívesen látja a helyzeteket új megvilágításban. Az életet inkább megérteni akarja, s nem irányítani.
Néhány szóval jellemezve: az Észlelők nyitottak, izgatottak, spontának, strukturálatlanok, alternatívákban gondolkodnak, kísérletezők, a lehetőségeket szeretik (Kroeger – Thuesen 1988).
Gyengeségük, hogy döntéshozatalukat mások és az újonnan érkező információk erősen befolyásolják. Túl sok időt tölthetnek a probléma lényegtelen oldalainak vizsgálatával, a tervezés és döntés kényszere korlátozza őket.
Az Észlelő típusú beosztottak döntéseiket ameddig csak lehet, elodázzák, az életet a maga teljességében akarják átélni. Gyakran személyes kockázatokat vállalnak (Katona – Oakland 1999), szeretnek okosak és szellemesek lenni, a játékot gyakran a munka elé helyezik, vagy a munkát játékká alakítják.
Szeretik a rugalmas időbeosztást és a magas feszültségszintet biztosító pályákat.
A vezetők számára gondot jelenthet, hogy határozatlannak tűnnek. Nem terveznek, nem tarják be a határidőket, szabályokat, normákat, jól tolerálják a rendetlenséget és a zavart. (Mészáros 2004)
