Személyiség teszt és annak fontossága (1.rész)

Vezetőként esetenként azt tapasztaljuk, hogy ugyanabban a helyzetben ugyanarra az ingerre beosztottaink reakciói egymástól teljesen eltérőek, s ennek magyarázata kérdéseket kelt bennünk. Munkahelyi szituációkban ha nem értjük meg, hogy ki miért viselkedik adott módon, a saját értékeinktől, feltételezéseinktől való eltéréseket hibának tekinthetjük, ez negatív megerősítést és címkézést eredményezhet, el nem fogadáshoz, súrlódásokhoz, beilleszkedési, összeférési problémákhoz vezet, ami arra késztet, hogy akaratlanul megkíséreljünk “megjavítani”, azaz magunkhoz hasonlóvá tenni másokat. Az eredmény egyrészt csőlátás, másrészt a hatalmon levő vezetők az eltérő személyeket a csoport egészéhez való konformitásra késztethetik. Az ilyen erőfeszítések elnyomják a kreativitást, attribúciós torzításokat eredményeznek, utat nyitnak a viselkedési címkéknek, amelyek az egyént – különösen a “különbözőeket”-  egy életen át  elkísérik /Kroeger 1992/.

 Az eltéréseket azonban nem csak konfliktusforrásként lehet értelmezni, hanem a különbözőségeket hasznunkra is lehet fordítani, ebben adhat segítséget az Amerikában, a munka világában már több, mint 50 éve alkalmazott Myers-Briggs-féle típus indikátor, rövidebben MBTI, melyet Magyarországon is évtizedek óta ismerünk ,de ennek ellenére – sajnos- még elég szűk kör használja.

A tanulmány bemutatja a Myers-Briggs-féle Típus Indikátor elméleti alapjait és gyakorlati példákat ismertet annak munkahelyi helyzetekben történő változatos alkalmazási lehetőségeire.

 1. Bevezetés

Az MBTI koherens, érthető, keretet ad négy dimenzió alapján a különböző személyiségpreferenciákról, segítségével össze tudjuk vetni a különböző típusokat, fel tudjuk tárni működésük mozgatórugóit, fejleszteni tudjuk önismeretünket, s e tudás birtokában érthetőbbé válik számunkra, hogy milyen hatást gyakorolhatnak a személyiségvonások az emberi viselkedésre. A Myers-Briggs-féle Típus Indikátor rámutat arra, hogy a különböző típusú emberek nem jók vagy rosszak, csupán egymástól különbözőek. Mindenkinek vannak erősségei és fejlesztendő területei, másban és másképpen vagyunk jók, más feladat megoldásában hatékonyak (Champagne and Hogan 1996)

A szerzők által használt fogalomrendszer elősegíti a kutatási eredmények alkalmazását konkrét munkahelyi helyzetekben és tevékenységekben: támpontot ad a munkatevékenység megszervezéséhez, az irányításhoz, a csoportok kialakításához, s egyéni segítséget is nyújthat a vezetőknek, illetve a beosztottaknak saját erősségeik és gyenge pontjaik feltérképezéséhez és a fejlődési–fejlesztési irányok tervezéséhez.

Az MBTI ereje és jelentősége abban rejlik, hogy az emberek közötti eltérésekhez pozitív, megerősítő módon közelít, azt hangsúlyozza, hogy minél inkább tudatában vagyunk a különbségeknek, annál konstruktívabban tudjuk azokat felhasználni. (Mészáros 2004)

 2. A Myers-Briggs-féle típus indikátor

Az MBTI a személyiség tipológiai különbségeinek feltárására, megismerésére, megértésére alkalmas eszköz, könnyen felismerhetővé teszi számunkra azokat a látszólag véletlenszerű, de valójában személyiség preferenciákon alapuló, gyakran zavarba ejtő viselkedésmintákat, melyek hozzájárulnak napi interakcióink sikeréhez vagy kudarcához. (Kroeger, 1987)

A módszer C.G.Jung tipológiai elméletére épül, /Jung 1988/ aki a viselkedésben fellelhető különbségeket a személyiségünk alakulását meghatározó alapfunkciókkal, preferenciákkal magyarázta. Ezeket részben örökletesnek, részben a környezet hatására gyermekkorban kialakulónak vélte, s –véleménye szerint- ezek alapozzák meg életvitelünket, különféle választásainkat, attitűdjeinket és azt, ahogy az élet kihívásai elé állunk,

Jung elméletének mindennapi alkalmazására a negyvenes évek közepétől Katherine Briggs és lánya, Isabell Briggs Myers dolgozott ki egy jól használható rendszert és eszközt. Katherine Briggs már javában dolgozott az emberek viselkedésének, életmódbeli különbségeinek osztályozásán, amikor találkozott Jung elméletével. A kettejük rendszerében felfedezett hasonlóság arra késztette, hogy saját munkáját félretéve, Jung elméletének tanulmányozásába merüljön. Később lánya, Isabell is bekapcsolódott a munkába, s megalkották a nevükkel fémjelzett Típus Indikátornak nevezett módszerüket 1942-ben. (Erős – Jobbágy 2001)
Az MBTI a jungi rendszert (három bipoláris dimenzió mentén elhelyezkedő preferencia pár: extraverzió – introverzió, érzékelés–intuíció és gondolkodás–érzelem) egy újabb dimenzióval egészítette ki, ily módon nyolc preferenciát /4 preferencia párt / különít el:

Az E-I és a J-P preferencia párok a jól látható, megfigyelhető, viselkedés és attitűdbeli sajátosságok leírására szolgálnak. A másik két pár /S-N/, illetve a /T-F/ a pszichés funkciók, a kül-, vagy belvilágból érkező információk begyűjtésének, illetve a döntések meghozatalának a módját írják le.

A személyiség vizsgálata során általában a pár egyik tagja lesz meghatározó, ez nem jelenti azt, hogy a másik ne lenne jelen, csupán az egyik tag dominánsabb.

A kiválasztott négy prefencia alkotja az ún. típust, (pl. Extravertált-Intuitiv-Érző-Észlelő=ENFP), melynek 16 féle kombinációja létezik. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy “egy személyiség ennél bonyolultabb összetevők eredője és igazán tiszta típus nem létezik” (Jobbágy-Takács 1997). Preferenciáink az évek során különböző alakot ölthetnek, erejük és minőségük a különböző életszakaszokban más és más lehet, a túlélés és a siker érdekében nap mint nap módosíthatjuk viselkedésünket.
A továbbiakban rövid leírást adunk a 4 dimenzió által meghatározott preferencia párokról, szemléltetve ezzel a vezetők és a beosztottak személyiségeinek sokszínűségét. A típusok bemutatása során először az általános jellemzőket taglaljuk, majd leírjuk, hogy hogyan jelenik meg mindez a munkahelyeken.

A folytatásban a típusok részletes kibontását olvashatjátok, de hogy kire melyik típus jellemző azt ezen az oldalon lévő személyiségteszt kitöltésével tudhatjátok meg:

SZEMÉLYISÉGTESZT